Borsodbóta története

Őskori települési hely és a területén talált, s ma a Nemzeti Múzeumban levő 6 bronzkori bronz kard bizonyítja, hogy a bronzkorban is lakott hely. Bolcha, Bolta, Botha néven a község már a XIV. században ismeretes. A bélháromkúti apátsághoz tartozott, majd az itt befészkelődött csehek birtokába került, akiknek Sajónémetiben és Vadnán is nagy erősségük volt. A csehek templomot is építettek Bótán.

Mikor Mátyás vezérei a cseheket kiverték, Bóta Szarvaskő tartozéka lett. A XVI. században a Balassák voltak a földesurai, s ekkor Boltha, Bolta, Botha néven említik. A Balassákon kívül azonban birtokos volt az egri püspök is a bélháromkúti apátság előző birtokjoga alapján és a község bizonyos része Szarvaskőhöz is tartozik.

A várháboruk korában, Eger ostromakor Bóta is szenvedett, 1564-ben pusztult helynek említik és a töröknek adózott.

Sajóvárkony és Bóta között nézeteltérés támadt a határkérdésben, miért is 1616-ban a megye rendezte a határukat.

Tekintve, hogy a bélháromkúti apátság, illetőleg az egri káptalan is birtokosa volt, a reformáció nem is terjedhetett, s így a község megmaradt tiszta rk.-nak. Templomát a megye segítségével – mely 18 forintot adott – 1714-ben ki is javíttatta. Mikor megújították a templomot, régi formájából átalakították.

Később a Telekesi István püspök által alapított egri papnevelő intézet birtoka lesz az 1700. október 17-én kelt királyi adománylevél alapján, s a XVIII. századtól kezdve az egri papnevelő-intézet a birtokosa.

Van itt még birtoka és szép kastélya a vármegye főispánjának, vitéz Borbély-Maczky Emilnek is.

Templomát vitéz Borbély-Maczky Emil főispán kezdeményezésére megújította, s ma ez a község egyik nevezetessége.

Ha alakjával és stílusával nem is olyan régi az épület, a templomnak és a temetőnek a hegyen, a templom mellett való elhelyezése mutatják, milyen régi alapból nőtt ki maga a templom.

Bóta község az ózdi járásban fekszik a Bükkfő és Őrhegy lábánál. Határában folyik az upponyi-patak. A községhez tartozik még két tanya is: az Elli- és a Bárdos-tanya.
A falu 1006 lelket (497 férfi és 509 nő) számláló magyar lakossága 180 házban lakik. Vallásra nézve 990 rk., 12 ref. és 4 ág. ev. A község határában összesen 1676 katasztrális hold terület fekszik, amely művelési ágak szerint így oszlik meg: szántó 663, rét 58, legelő 457, kert 27, erdő 333 és 138 hold terméketlen terület. Ez a birtokállomány tulajdonosok szerint: nagybirtok nincs a határban, középbirtok három: az egri papnevelő-intézet tulajdonában van 575 kat. h., a bótai volt úrbéreseké 266, vitéz Borbély-Maczky Emil főispáné 215 h., 50-100 hold közötti földbirtok van egy, amelynek tulajdonosa maga a község, területe 72 hold. 20-50 h. közötti kisbirtok 5 van, míg a többi föld 161 törpebirtokos között oszlik meg, akik egy holdtól 9 holdig terjedő tulajdonnal rendelkeznek. Erdőtulajdonos csak kettő van: a községi közbirtokosság és az Egri Papnevelő-Intézet. Ezenkívül a volt urbéreseknek is van kis erdejük, amelyet közös szervezet által kezeltetnek.

A községben orvos, állatorvos nincsen, ellenben egészségügyi védőnő működik és szülésznő is van. A körorvos a 3 km-nyire fekvő Sáta községben, az állatorvos a 10 km-nyire levő Putnokon található. A közegészségügyi viszonyok jók, az ivóvíz egészséges, úgy hogy újabban nyaralók is járnak Bótára, ahol magánházaknál találnak elhelyezést.

Iskolája a két tanerős, két tantermes rk. elemi iskola, amely mellett továbbképző iskola is működik; ezenkívül az iskolánkívüli népművelés előadásait is megfelelő számban látogatják. Gazdasági és történelmi tárgyú előadások kerülnek a lakosság elé. Kultúregyesületei a népkönyvtár, a gazdakör, a dalosegylet, a polgári lövészegylet és a levente-egyesület.

A községnek vasútállomása nincsen, de közel fekszik az Eger-Putnoki vasútvonalhoz, amelyen a legközelebbi állomás Királd (15 km). Posta helyben van. A község állandó piaca Ózd és Putnok.

Kereskedelme és ipara fejlődő, amennyiben 3 kereskedő, a “Hangya” szövetkezet és 5 önálló iparos működik a községben (2 kőműves, 1 kovács, 1 asztalos és 1 cipész). Az állatállomány jelentékeny: 47 ló, 183 szarvasmarha, 484 juh, 175 sertés és 39 kecske van a községben.

A községben rk. anyaegyház található, templommal.

A világháborúban 60 katonája vett részt, akik közül elesett 14, hadirokkant lett 15. Vitéz egy van: Borbély-Maczky Emil, Borsod vármegye főispánja. A hősi emlékművet 1938-ban állították fel, alkotója Kis-Pap Károly szobrász.

A község fejlesztésének jövő tervei: népház és rk. paplak építése.

Forrás: Borsodi Vármegyék, 1939

Vélemény, hozzászólás?